A farkasmályi pincék Gyöngyös és Mátrafüred között - 1,5 km-re Gyöngyöstől - jobbra leágazó úton, a Sárhegy nyugati lábánál találhatók. A terület neve - Farkasmály - igen régi, története az Árpád-korig nyúlik vissza. "Farkas-Mály" annyit jelent, mint farkasnak a része, farkasnak a földje. A területet Károly Róbert király 1327-ben Széchenyi Farkas fia, Tamás erdélyi vajdának adományozta. A pincék eredete a XVIII-XIX. századra nyúlik vissza . A leírások szerint a legrégebbi pincék 1780-1785 között készültek. A farkasmályi történelmi, műemléki pincesor a Sárhegy oldalába, andezittufába vájt pincékből alakult ki. A pincesor kiépülése a XIX. század közepére befejeződött. E pincék általában városi előkelőségek tulajdonában voltak. A XVIII. századtól a XIX. század közepéig mulatságok, borünnepek, tulajdonképpen a társasági élet színhelyei voltak ezek, a két világháború között pedig majálisokat tartottak itt a gyöngyösiek. 1944 novemberében búvóhelyként szolgáltak, több ezer gyöngyösi lakos nyert oltalmat a farkasmályi pincékben, melynek emlékét a Mária-szobor őrzi. Az utóbbi években örvendetes változások történtek, a pincetulajdonosok célja a hagyományos pincesor felújítása - amely részben már meg is történt -, valamint a borkóstoltatás, értékesítés és vendéglátás szervezett megteremtése, a régi mulatságok, társasági élet felelevenítése e különleges hangulatú helyen, Farkasmályban.